A disszertációmban a magyar igekötők állományát és az igekötős szerkezeteket vizsgálom korpuszvezérelt módszerrel. Fő kutatási kérdéseim a következők: (1) Mely lexikai elemeket soroljuk az igekötők közé, és mi alapján végezzük a besorolást? (2) Milyen mintázattípusokat mutatnak az igekötős szerkezetek, mikor és mennyire távolodhat el az igekötő az igétől, igenévtől, igei származéktól? (3) Hogyan írhatjuk le az igekötők produktív kapcsolódási mintáit, és ez alapján milyen megállapítások tehetők az igekötők szemantikájáról?
A disszertáció végén visszatérek a kiinduló feltevésemhez, miszerint az igekötőnek nevezett szóosztály a prototípus-elmélet segítségével jól megragadható. Az újabb adatok ismeretében kiértékelem ezt a megközelítést, majd ennek a problémáit látva felvázolok egy másik lehetőséget, amelyben az igekötős szerkezetek kutatása nem az igekötőkből, hanem a szerkezetekből indul ki.
Kalivoda_phd_thesis.pdf: a doktori értekezés végleges verziója
supplementary_material: kiegészítő anyagok (a bővebb leírást ld. a mappában)
Az értekezés nyilvános védésére még nem került sor.
Amennyiben felhasználja a disszertációt és a hozzá tartozó kiegészítő anyagokat a saját kutatásához, kérem, hogy az alábbi módon hivatkozzon:
Kalivoda Ágnes (2021). Igekötős szerkezetek a magyarban. Doktori értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola. Budapest. Megjelenés alatt.
@phdthesis{kalivoda2021,
address = {Budapest},
type = {Doktori értekezés},
title = {Igekötős szerkezetek a magyarban},
school = {Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola},
author = {Kalivoda, {\'A}gnes},
year = {2021}
}